Sunday, September 27, 2009

Wednesday, September 23, 2009



Fehérre maszkírozott arcú roma gyerekek ózdi panorámával
Gipsy children with white make-up in Ózd, one of the biggest ex-heavy industry center in Hungary

Tuesday, September 8, 2009


Véletlenszerű polókonfliktus
Reason, heart

Monday, September 7, 2009

Naplemente hirdetéssel és bankautomatával, Ózd

Friday, July 24, 2009


Pókember a nemzeti színű karszalag ellen egy populista tüntetésen
Spiderman vs national colors during a populist demonstration

Birthday party, Margaret Island, Budapest

Tuesday, July 14, 2009


Diara engedetlen öccsét szállítja, míg szülei dolgoznak
Diara transports her brother while her parents work












Dieppe, France
Mintás ruhába öltözött emberek nézik a tamil éhségsztrájkolókat a 35. napon Párizsban, a Republique-on
People in checked and striped clothes are watching tamil hunger strikers on the 35th day in Paris, Republique

Nőt cigarettafüst követ a tilosban
Woman follow by cigarette smoke
in a no smoking area

Sunday, July 12, 2009



Szőke nő csoportképet készít
Blond girl taking picture

Saturday, July 11, 2009


Ezt a képet egy híres divatfotóművésznek ajánlom
This photo is for the famous fashion photographer

Wednesday, June 24, 2009

Exclusion as a practice is neutral, and as such, unless highlighted by prejudiced or biased behavior, remains unnoticed most of the time. However, as a formal concept, exclusion is identical everywhere - only discourses of power will mark the "stinky" instances for the community.

A legtöbb esetben, ahol a kirekesztéseket nem színezik át előítéletek és részrehajlás, ott maga a gyakorlat semleges, s mint ilyen észrevétlen marad.

A kirekesztés valójában (formálisan, konceptuálisan) mindenütt ugyanaz, csak a hatalmi beszéd
véteti észre inkább azokat az eseteket a közösség tagjaival, amelyek "büdösek".


Exclusion is an ordinary practice, one closes out things or others from one’s circle day by day. The examples presented in this selection involve situations without tension. The focus is on turning peaceful events into conflicts. Frequently, the juxtapositions are created by the photo, however, in reality they are nonexistent. The represented events are shifted from their original surroundings or context, and attributed with unusual connotations. Besides conventional, stigmatized victims of exclusion, the selection aims at featuring other, neutral subjects of the phenomenon, obviously not receiving attention.

(Köszi Ádám!)

Saturday, June 20, 2009


Szegregált krokodil szomorúan nézi körbenforgó farkát
Segregated crocodile looks at his spinning tail sadly










Húsfélék, színben hozzáillő nejlontasakokkal
Meats and nylon bags in the same color

Wednesday, June 10, 2009



Még az egyik blogon (amennyirelehetfriss... talán) felmerült swingertémához kedvcsináló anyag:
http://www.naomiharris.com/

Wednesday, June 3, 2009













A népesség valamely csoportját a társadalomból kirekesztettnek tekintjük abban az esetben, ha lakóhelyileg szegregáltan él, ha más csoportokkal való összeházasodásának lehetőségei erősen beszűkültek, ha baráti kapcsolatait leginkább a saját csoportján belül kényszerül kialakítani, ha tehát nagy “társadalmi távolság” van a szóban forgó csoport s a társadalom többsége között.

(http://www.szochalo.hu/hireink/article/100701/)

Válasz 3:
Valóban én is fotósként kirekesztek dolgokat, valamit lefotózok, valamit nem és ilyen értelemben csapda ez a megközelítés. Viszont én itt most azon igyekszek, hogy a kirekesztést minél közvetlenebbül mutassam meg. Olyan dolgokon keresztül jelezni a kirekesztés jelenségét, amikre nem gondolunk ha a diszkriminációt fejtegetjük. Pl itt van ez a kép. Ez inkább utal hagyományos értelemben a kirekesztésre mint a bankszámlakivonatos vagy a biciklis-trolimegállós. Én pedig nem ezt a sort akarnám folytatni, azaz dokumentálni a hagyományosan kirekesztettnek elkönyvelt csoportokat. Inkább ennek az egész diszkriminációs folyamatnak szeretném a működését vizsgálni a magam módján.
Ráadásul ezek a helyzetek mint lentebb már írtam nem is léteznek csak a képeken, tehát csak az hozza létre, aki megérti őket.
Kösz, még fogok gondolkodni rajta!

Kriszta


akkor leszek egy ujabb hozzaszolo a kirekeszteshez. orulok, hogy nem irtam
elobb, mert a lillanak adott valaszod alapjan jobban ertem mar a
szandekaidat, megis, hadd terjek vissza ahhoz, amit a multkor mondtal,
hogy konfliktushelyezeteket keresel, sot generalsz a kepeiden. namost en
azt gondolom, itt ebben a magyarorszagban, hogy ezek eros szavak, es nem
veletlenul olvassuk oket ugy, ahogy, nehez nem aktualizalni oket, mert
nemigen hagyjak. van itt egy nehez, suru kozeg, ami tenyleg megkoti az
ertelmezest, es nem vagyok biztos benne, hogy az ettol valo eloldas nem
maszatol-e dolgokat ossze. en nemigen latom konfliktusnak ha valami
kitakar valami mast a kepeken, megha a mechanizmus analog is a
kirekesztessel, mert annyira formai es mesterseges, hogy elvesziti a
tetjet. azt mondod, a kirekesztes politikai / tarsadalmi jelentese
kirekeszti a szo eredeti jelenteset. szerintem meg nincs olyan, hogy
eredeti jelentes, mert a jelentes nem fix, hanem szitualt. es ha te a
kirekesztest hasznalod sorozatcimnek, akkor bizony a nezo (veled
tandemben)jo esellyel fedez fel aldozatokat, a befoglalas altal utalva a
kirekesztesre (es egyben ujratermelve azt, de ez ordogi kor, jaj).
"az egész diszkriminációs folyamatnak próbálnám a működését vizsgálni..."
ezzel a mondatoddal meg jol elbizonytalanitassz, merthogy egyreszt arrol
van szo, hogy eredeti jelentes, aztan egy olyan terminust hasznalsz
mindekozben, ami erosen, de mashogy politikai.
nekem az apacas kep a kedvencem, igazi nagy feladvany, koszonet erte.

nikolett


Először is köszönöm a hozzászólást, nagyon sokat segít!
Remélem, hogy a képeimen nem csak az adja a konfliktust, hogy valami kitakar valamit.
Nem a kitakarás gesztusát gondolom a fotóimban a konfliktus forrásának, hanem azoknak a dolgoknak azt az aktuális összekerülését, ahogy épp a képen megjelennek, illetve az így létrejött szimbolikus tartalmat, mely felismerhető.
Nem tudom, miért veszíti el a tétjét a kirekesztés egy olyan szituációban, mikor a nyakkendős fazon viaskodik a sorompóval, mikor az anyósülésen utazó fa elhúz a telepített erdő fái mellett 80-nal, mikor a gémeskút együtt ágaskodik a parabolaantennák 3 generációjával funkciójuktól megfosztva, mikor egy másik földrészről leszakadt totálisan beépített tenyérnyi város kilátóvá alakított nyúlfarknyi zöld ormán próbálja élni egy majom átlagos majoméletét, stb...
Persze nem minden képen ilyen erős ez a fajta tartalom, nem is gondolom én ezek közül mindet a sorozatbavalónak, de a blogon megengedtem maganak azt, hogy elengedjem egy kicsit a "kevesebb többet mond" aranyszabályát és belazulva mindent fel szeretnék tölteni, ami valamilyen szinten emlékeztet a problémámra, a kirekesztésre.
Az lehet tényleg, hogy nincs eredeti jelentés. Én eredeti jelentés alatt azt értem, amit fel is raktam a blogra. Mégis, ha bárkit a környezetemben megkérdeztem, mit jelent szerinte ez a szó, mindenki egyből a romákat mondta vagy még egy-két csoporthoz kötötte a fogalmat (amikről beszélnek). A szituált jelentésben teljesen igazad van és pont ez az egyik lényeg, hogy mindenkinek szituálni kellene a jelentést és nem a mások általt szituált, generált, elidegenített jelentést használni.
A diszkriminációt a kirekesztés szinonimájaként használom, hogy elkerüljem a szóismétlést. A szinonimák már csak ilyenek.
Sokat gondolkodtam már a fotósok nagy dilemmáján, hogy milyen témán érdemes elkezdeni dolgozni. Érdekes, eladható, izgalmas legyen. Az átlagos, hétköznapi élet, melyet az emberek nagy része él nem tartozik a meghökkentő témák közé, hiszen mindenki ismeri, nagyon sokan otthonosan mozognak benne. Mégis talán olyan szempontból érdekes ez a közeg, hogy létrehozza az ettől eltérőt, tehát kiindulópontja, viszonyítási pontja kell hogy legyen a szélsőségesnek.
Nem azért választottam az everyday geography témáját, mert ez a mániám. Ha tehetném azt hiszem én is csupa lepattant, szerencsétlen, katasztrófa által sújtott embert és a tönkrement vagy sosem volt jobb életüket fotóznám, ahogy sírnak már nem is tudják miért. Oké, most túloztam. Ha valaha lett volna bennem elég spiritusz, hogy közéjük álljak vagy valaki fizetett volna egy méregdrága fixert, aki mindent elintézett volna a jó képeimhez és én csak nyomogattam volna az exponáló gombot, akkor most nem bonyolítanám az életem ezekkel a hétköznapi kirekesztéses szituációkkal és tétjeikkel.

Kriszta



szia kriszta,

nem egyszerusiteni es altalanositani akartam , csak tulozni, direkt, es
belatom, hogy valoszinuleg epp a magamfajtaknak mondhat sokat ez sorozat,
azoknak akik annyira kinosan erzik magukat ettol, hogy "magyarorszag a
magyaroke", hogy villogni kezd a lampa, az ugymond eredeti jelentes
kifejezes hallatan, megnehezitve, hogy meglassam, ami a kepeken van. csak
azt akarnam alahuzni, hogy az meg nagyon nem veletlen, hogy az embereknek
bizonyos dolgok jutnak eszukbe bizonyos szavakrol, es hogy a dolog eppen
attol dramai, hogy ezek lettek a hetkoznapiak, es amit te hetkoznapikent
fogalmazol meg, az eppen hogy attetelesebb, vagy elemeltebb, vagy akarmi,
mondanam, hogy normalisabb, ha ennek a szonak meg lenne jelentese.
nem gondolom, hogy a kirekesztes es a diszrikminacio szinonimak, az elobbi
megengedi a kirekesztodes alakot (a kepeid jo resztet inkabb eszerint
olvasnam), ami lehet egy olyan helyzet eredmenye, ami nem feltetlenul
iranyul direkt valami mas ellen, nem mindig szandekolt es nem kategoriak
menten halad tehat, utobbi viszont celzott, az egyent valamilyen
csoporthoz tartozas alapjan iteli meg, es csak aktiv formaja van.
de en nem beszelgetnek veled errol, ha nem gondolnam, hogy jok ezek a
kepek (szamomra sem nem egyforman, de igazad van abban, hogy a blogon
szelesebb a merites), ez azert nagyon fontos, ugye elhiszed?

nikolett

Sunday, May 31, 2009



Bankszámlakivonat érkezett miközben a böllér végzi a dolgát


Két keményvonalas, de aznap csak inkább civilben megjelenő dark fiatal várakozik a biciklisek által megszállt trolimegállóban a Városligetben.











Az idős hölgy virágcsokrot kukázik

Friday, May 29, 2009
















Ez a sorozat nem elsősorban a kirekesztésről fog szólni, inkább annak ábrázolásáról és a kapott vizuális információ feldolgozásáról az adott kontextusban.
Ez a kontextus többnyire országonként különböző, mégis egyöntetűen igaz, hogy az emberek nagy része ugyanazt a néhány csoportot nevezi meg, ha kirekesztettekről beszél. A szó eredeti jelentése így elveszik és egy nehezen megközelíthető problémává válik, melynek megoldásához egy emberként már kicsinek érezzük magunkat.
A fotókkal az is célom, hogy láthatóvá váljanak a hétköznapok, mikor mindannyian helyzetekbe kerülünk és döntünk valami mellett, valami ellenében, sokszor többnyire hirtelen összerakott (vizuális) benyomások alapján.

Thursday, May 28, 2009


Betonból készült összekevert rubik-kockával díszített bevetett szántóföld az elkerülő út mellett. A nap glóriát von a nemzeti szimbólummá vált, messze földön méltán elhíresült játékszer köré.
A témák, melyekkel foglalkozok szinte maguktól adódnak. Nem könnyű átadni magad a megfigyeléseknek, de miközben nézelődök és válogatok az egy bizonyos időszak alatt, "csak úgy" elkészült sok ezer kép között, egyszercsak kezd kirajzolódni egy közös problematika, ami felülemelkedik a képek helyszínén, a képekhez köthető konkrét eseményeken és egy általánosabb fogalom köré rendeződik. Így kezdett elkülönülni egy képsor, mely a kirekesztést nem megszokott elemekkel közli, hanem teljesen normális kereteken belül talál meg ellentéteket, melyekhez lehet viszonyulni. Ezek a helyzetek sokszor csak a fotón léteznek hiszen a valóságban a szituációk egy része nem is úgy látszott, ahogy a fotón megjelenik.
A képek alapjául szolgáló eredeti sorozatok közül vannak olyanok, melyek valamilyen szinten köthetők a kirekesztéshez, de ez egyáltalán nem cél. Ha van is ilyen tematikus egyezés, akkor elkerülendő a láthatóan kirekesztő viselkedés csupán rögzítése. Azzal, hogy kiemelem a történéseket eredeti kereteik közül (és nem szokványos hangsúlyokkal mutatom be őket), azt is szeretném elérni, hogy a kirekesztés ismert, már megbélyegzett alanyai mellett olyanokat is megmutassak, melyek párhuzamosan szintén kirekesztés áldozatai, de figyelem nélkül, természetesen.
Továbbá felraktam pár olyan képet is, melyeken hajlamos az ember áldozatot találni, de valójában semmi ilyesmiről nincs szó.

Wednesday, May 27, 2009


Magyar Divattánc Bajnokság, Dunaújváros
Sportoló mezben és nemzeti melegítőben.












Fika megnyitó, Pécs, a Zsolnay-gyár portása nem megy körbe




Mostantól nem annyira szigorúan szelektálok a képek között, így olyan fotók is felkerülnek a blogra, melyek nem annyira tömörek mint az eddigiek. Mégis mind utal egy-egy olyan konfliktushelyzetre, melyet az eredeti szituáció egyértelműen nem foglalt magában.

Wednesday, May 20, 2009



Egy giblaltári majom kirekeszt a panoráma élvezéséből.



Céllövölde, frizbi-bugyi szett

Tuesday, May 12, 2009

Kirekesztés, 2009
A kizárás természetes jelenség.
A sorozat példái olyan helyzeteket sorolnak, melyekben teljesen feszültségmentes szituációk szereplői szembesülhetnek azzal, hogy kirekesztés áldozatává váltak.
Elgondolkodtató lehet, hogy empátiánk kinek kedvez ezekben a helyzetekben és hogy ezzel a döntésünkkel mennyire befolyásoljuk hétköznapjaink kényelmét.
Az érdekel, hogy hogyan lehet a békés alkalmakból konfliktust gyártani.

A sorozat bővítése folyamatban van.
május elseje a zavaros összkép kiküszöbölésért
















a scrabble játékszabályainak lábbal tiprása, mert az unalmas



A kép az a két középső busz, a nedves aszfalt és az esernyő által közrefogott rész!









Domesztikált fa utazik az anyósülésen, nem köti be magát és a törzsén zöld ruhát hord